Munkatársaink

Polgár József

népművelő, igazgató

Szabó Orsolya

népművelő

Csomor Mária (GYES-en)

Dencs Noémi

Wágenszommer Gyöngyi

Néhány szó rólunk, az intézményről

23-as számú ház

A homlokzata a Dunára, a hátsó fala az Iskola (ma Nagy Sándor) utcára néz.
1905-ben közadakozásból vásárolták meg Szabó Ferenc kertjét. A telek kimérése és a tervrajzok elkészítése után az építkezés megindult és 1910 október 16-án az épületet felszentelték. Rövidesen egy előteret építettek hozzá, előadások hangzottak el, színdarabokat játszottak. Közbe jött az I. világháború, utána azonban lassan újra indult az élet, 1929-ben megtörtént az épület bővítése. Különböző tanfolyamokat, előadásokat szerveztek, megtartották a Kör 50 éves jubileumi közgyűlését. A II. világháború alatt egyre nehezebbé vált az élet, nem volt mód a szórakozásra, a tagok közül sokan harcoltak a fronton. A háború után megindult a károk felszámolása és az újjáépítés. 1948-ban államosították az Olvasókört. Egy ideig a TSZ gabonatárolója volt, majd idénybölcsőde működött benne. 1955-től moziként működött, 1967-ben Klubkönyvtár lett. 1989-ben visszakapta a Szentgyörgymezői Olvasókör nevet.
Különböző csoportok alakultak, tanfolyamokat, kiállításokat, bálokat rendeztek. 1998-ban felújították az épületet, bevezették a gázfűtést. 1998 október 11-én a Szentgyörgymezei Olvasókör megtalált és restaurált zász­laját újraszentelték. Az épület Duna felé néző homlokzatára dr, Feichtinger Sándor, dr Bády István és az Olvasókör 110 éves jubileumának emléktáblája került.
http://szentgyorgymezo.wikispaces.com

 

Mi is az az olvasókör?

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az olvasókör könyvek, sajtótermékek gyűjtésére és megosztására szerveződött társadalmi egylet, amelyben a tagok olvasmányaikat megbeszélhetik. Az olvasókör egyfajta társadalmi egyletként is funkcionál; rendezvényeket, ünnepségeket szerveznek a tagok lakókörnyezetüknek, községüknek vagy városrészüknek.
A kezdetek Nyugat-Európában és Magyarországon
A 18. század derekától Nyugat-Európában, a despotikus középkori társadalmi rendszer korszerűtlenné válásával, illetve a megindult ipari forradalom hatására megért a helyzet a feudalizmus fölváltására. A tudományok térhódításával a felvilágosult polgárság mind nagyobb szerepet játszott a társadalom átalakításában. Hazánk művelt és forradalmi szellemű rétegeihez a francia felvilágosodás eszméi jutottak el leginkább, gyakran osztrák, német közvetítéssel.
A kávéházak és az olvasókörök előzményeinek tekinthető Lesekabinetek előfizettek a francia forradalmi lapokra. Az olvasókör a Lesekabinet tükörszava, de nem ugyanazt a fogalmat jelöli. Céljaik nagy része hasonló – a tagok kulturális felemelkedése –, de társadalmi alapjuk tekintetében eltérőek.
Ezek az „olvasókabinetek” már a 18. század végén alakulni kezdtek az országban, de tömeges létrejöttüket Széchenyi István kezdeményezte. A "legnagyobb magyar" külföldi útja során ismerkedett meg az angol egyesületek és klubok nagy társadalmi és művelődési jelentőségével. Felismerte, hogy a polgári Anglia magas fokú civilizáltsága és műveltsége nem az angol kormány vagy egyesek, hanem a közös célokért együtt fáradozó egyesületek munkásságának az eredménye. Ezért akarta a hazai szétdarabolt erőket is a közhaszon érdekében egyesíteni… Tulajdonképpen ezért alapított kaszinót barátjával, Károlyi Györggyel már az 1825–27-es országgyűlés idején Pozsonyban, s ezt az országgyűlés befejezése után Pestre helyezte át. A pesti kaszinó megalapítása után szinte azonnal megindult a kaszinók, társalkodóegyletek és olvasótársaságok szervezése. Már 1827-ben létrejött Pesten a Kereskedői Kaszinó. 1828-ban Kaposvárott olvasótársaság, 1829-ben Szegeden kaszinó, Désen olvasóegylet, 1830-ban Győrben kaszinó, Siklóson Baranyai Olvasó Intézet, 1831-ben Eszéken magyar olvasótársaság, 1832-ben Kecskeméten kaszinó, Marosvásárhelyen társalgóegylet, Nyíregyházán és Szepesbélán pedig olvasótársaság keletkezett.
A reformkor politikai eseményei és közéleti mozgalmai, vitái kedvezően hatottak e téren is. Ez nyilván Széchenyi műveinek és a körülöttük zajló vitatkozásoknak, valamint az 1832-ben kezdődő reformországgyűlésnek a hatására történhetett. 1833-ban már 29 kaszinó és olvasótársaság s néhány más egylet létezéséről számoltak be a kormányzatnak a titkos jelentések Erdély és Magyarország területén.
Az olvasókörök működése általában
Az olvasókörök két fontos funkciót töltöttek be, az egyik a helyi művelődés segítése, a másik a szabadidős tevékenységek hasznos eltöltése volt.
- Helyi művelődés
Az olvasókörök gyűjtötték költőink, íróink köteteit, de a sekélyes népi adomákat, betyárlegendákat, rémdrámákat tartalmazó ponyvák is megtalálhatók voltak a kis könyvtárakban. Az állomány tartalmi összetétele rendkívül változatos volt, a politika és szépirodalom mellett többféle ismeretkör és tudományág (történettudomány, földrajztudomány, útleírás, filozófia, teológia) képviselve volt, de nem hiányozhattak a különféle hírlapok és folyóiratok sem. Az olvasóköri tagok a folyóiratokat és egyéb sajtótermékeket többnyire helyben használhatták, a könyveket pedig kikölcsönözhették. Gyakorlatilag az olvasókörök a bennük tárolt dokumentumok szempontjából kis könyvtárakként funkcionáltak. A kultuszminisztériumtól alkalmanként központi támogatást is kaptak, mely előbb feliratos könyvesládát jelentett, a későbbiekben pedig bibliotékát, azaz könyves szekrényt juttatott a minisztérium az olvasóköröknek.
- Szabadidős, társadalmi tevékenységek
Az olvasókör helyiségei „klubszobaként” is funkcionáltak: a férfiak tekézhettek, biliárdozhattak, a nők kézimunkázhattak. Ezen kívül lehetőség volt különböző kiállítások szervezésére, például az asszonyok által készített hímzésekből. A téli időszakban a gazdák ezüst- és aranykalászos tanfolyamokra jártak, vagy a gazdálkodással kapcsolatos egyedi tudományos előadásokat hallgathattak. Ünnepeken verseltek, daloltak, különböző kulturális műsorokat szerveztek a tagok, ezen kívül rendeztek mulatságokat, bálokat, például aratóbált is.

@ 2013 Szentgyörgymezői Olvasókör